Magyar Romantikus Út - témaút a Dunakanyarban és a környező hegyvidéken

Merjen/Merjél nagyot álmodni. Jó csapattal és céllal, sikerre vagyunk ítélve. Csatlakozz(on) hozzánk! Mi már elindultunk a válságból kivezető úton.

Magyar Romantikus Út, a királyok, költők és festők ... útja                                                                   

magyar_zaszlo.jpg

1. útiterv és program, az Út első szakaszára (fejlesztés alatt még)


Elsősorban „kalandozó magyar", hazai utasainknak ajánljuk e verziót.

Igénybevehető közlekedési formák:  autó, autóbusz, s kisebb  szakaszokon gyalogosan.

Az Európai Unió korunk csodája, s jó, hogy a nemzetek összefogása idáig eljutott végre. Az is igaz lehet viszont, hogy a nemzettudat nélküli népek pusztulásra vannak ítélve, amit csak úgy kerülhetnek el, ha hagyományaikat és őseik emlékét, nemzeti kultúrájukat megőrzik.

Nagy kérdés a kezdet eldöntése. A történelem nagy alakjai szerint, romantikus utunkat, a magyarság szerint a kiindulást, az első állomásokat Budakalászon - vagy gyülekezve már Békásmegyeren, netán a Megyeri híd bal oldalánál is - indokolt elkezdeni és Pomázon folytatni. Miért?

Budakalász -  Részletesen pl.:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Budakalasz

attila-arpad_sirja.jpg   A magyarság Attila hun király véréből sarjad. A legújabb elmélet szerint Budakalász határában megtalálták Sicambria települést. Egy hatalmas kőfalban üregeket mutatnak a műszerek és írásos emlékek alapján sem zárható ki, hogy ott nyugszik Attila és a hun kapitányok - Béla, Kadocsa, Keve -, s ott lehet még Árpád sírja is. A Magyar Tudományos Akadémia még nem támogatja az elméletet, de ki tudja? attila.jpg

Anonymus-gestája már említi Attila városalapítását: "... azon nagyhíres és hatalmas Athila király, ki az úr születésének 451. esztendejében a scythia földről kiszállva hatalmas erővel Pannónia földjére jőve, s a rómaiakat megfutamítva". A nagy „Név Nélküli" tudósított arról is, hogy Árpád "Átkelvén a Dunán, tábort ütének (Árpád és a honfoglaló magyarok) a Duna mellett a felhévvízekig."

A fennsíkon, egy lakópark alapjainak ásásakor gazdag honfoglalás kori leletet tártak fel. A térségben építettek már „Egri vár"-at, német fogolytábort, forgattak környezetromboló külföldi filmeket, s folyamatos a terület beépítése. Még jó, hogy a gigászi vízi erőmű nem rombolta le a térség legfestőibb képét.

Arany János „Buda halála" elbeszélő költeményében a csúcspont az, mikor Etele (Attila) hun király leszúrja testvérét, Buda vezért, s felismeri, hogy e tette saját vesztét is jelentette.

Budakalász tehát Buda, és a Megyer, avagy Magyarhoz csatlakozó Kalaz kabar törzs nevét  viseli, s előbbiek miatt igencsak indokolt azzal kezdeni. 

budakalasz_cimere.jpg budakalasz_fentrol.jpgcora.jpgmegyeri_hid.jpg

A hét vezér közül tehát, a legerősebb nemzetág a megyer volt, erősebb kende és gyula törzsnél is. A Megyer-törzs fejedelme volt a törzsszövetség vezetője. Ők adták a kialakuló nemzetnek az árpád-házi uralkodó családot. E törzs volt a honfoglalás kezdeményezője, s szervezte a meghódított területet országgá, köré tömörültek a többiek.


A folytatás egyértelműen Pomáz lehet (www.pomaz.hu/, wapedia.mobi/hu), a "Pilis kapuja".

pomaz_cimere.jpg  pomaz_tajkep.jpgpetofi_kilato.jpglajosforras.jpg

„A honfoglalás után a Kartal nemzetségnek lett birtoka Pomáz és környéke. A Klissza-dombon 1939-40-ben kutatásokat végeztek és megállapították, hogy ezen a helyen - feltehetően Nagy Lajos király rendeletére - a királynő számára egy várat építettek. A fallal kerített részen Árpádkori templom is állott. A templom északi részén áll ma a Luppa-mauzóleum. Ettől északnyugatra találták meg a palota maradványait. A vár Aragóniai Beatrix alatt élte fénykorát, a törökök rombolták le 1526 körül." (idézet: mimi.hu/magyartaj/pomaz)

Itt egy, még kevesek által látott gyöngyszem, a Teleki-Wattay Kastély adna útravalót, mi szem, szájnak, s fülnek, még a szellemnek is ingere. (www.telekikastelyszallo.hu/)

teleki-wattay.jpgtw-etterem.jpgtw-terem.jpgtw-jatszoter.jpg

Árpád vezér, akit a bizánci görögök megasz archonnak, azaz nagyfejedelemnek, a nyugatiak latinul magnus dominus-nak, Nagyúrnak szólítottak, a IX. század dereka táján a híres Turul-nemzetségben született. Édesapja Álmos fejedelem volt, s felmenői között szerepel a hunok nagykirálya, a rómaiak szerint Isten kardja, Atilla is. Álmos és fia Árpád egy szent dinasztiát (stirps beata) alapított, amely 28 uralkodót adott a magyar nemzetnek 819 és 1301 között.

Közel, a város festői határában Árpád-házi királyaink őse, Honfoglaló Vezérünk sátorhelye is állt, ahol „korabeli" vár és templom romok is vannak, és azt a „bejövetel" 1100. évfordulójára állított honalapítási emlékmű jelez. Szemben a Mesélő-hegy, amelynek elnevezését látványa ihlette, mellette a vulkáni bazaltból magasló Kőhegy, azon a Petőfi kilátó, lobogó zászlajával. 

arpad_lovon.jpghonalapitasi_em.jpgarpadkori_rom.jpgpomaz_zene.jpg

petofi.jpg   Romantikus, lánglelkű költőnket említve - kinek kedvelt kirándulóhelye is volt e táj - az uralkodók mellett társait, s írókat, festőket, de más hírességeinket is „felsorakoztatjuk" és az építészetet, művészetet, a zenét, de a sportot és a szórakozást sem fogjuk elhagyni, mondandónkat idézetekkel és képekkel színesítve, gazdagítván. Még kultúráltan extrém utakat is szervezhetünk akár. 

pilisszentlaszlo.jpg kis_rigo.jpg

A folytatás, királyaink szerint már nem mindig időben, Szentendre szélét érintve, a Szarvashegy előtt elsuhanva, a festői hegyi község, Pilisszentlászló, melyet László királyról neveztek el, s hol egy "Kis Rigó" mindig várja dalával és más tudásával is a nagy utazót.

„A mai katolikus templom helyén, a falu fölé magasodó dombtetőn állt a "Kékes" nevű királyi vadászkastély, amit III. András kolostorrá alakíttatott, és átadta a pálos szerzeteseknek. Körülötte alakult ki az első település. A hagyomány szerint ebben a kolostorban tárgyalt 1308-ban Csák Máté, Trencsén és fél Magyarország ura, Gentilis pápai követtel. A török korban elpusztult a falu nagy része és a kolostor is. A visszatérő pálosok azonban 1770 körül ... felhasználva a hajdani kolostor köveit, felépítették a mai templomot. A falu XVIII. században a Felvidékről települt be újra. Lakossága többségében ma is szlovák anyanyelvű. ...Az ide érkező kirándulók programja lehet a Papréten lévő ménes felkeresése és a lovas szolgáltatások igénybevétele. Helyi nevezetesség a községben található kecsketenyészet, amely a turisták kedvelt látogatási célja. Napjainkra hagyománnyá vált a Szent László-napi búcsú és a minden évben húsvétkor megrendezett cserkésztalálkozó." (idézet, s bővebben: vendegvaro.hu/pilisszentlaszlo)

csobanka.jpg csobanka2.jpg

Egy másik úton, Csobánka határában egy kevésbé dicső, legújabb kori (Rákosi) Mátyás „vezér" korábbi kastélya mellett haladunk el. Az utazók új hadai láttán tán még a romantikus „Sisi" vendéglő étkei, italai is újra előkerülnek a közelben, s a főtér utáni kis templom előtt már a turul madár is repülésre tárja szárnyait. Betérve az "Ózonba" és környékére jó levegőt vehetünk, s kis túrát is tehetünk, csodálhatjuk a panorámát, melynek állandósuló, mesés látványa visszafelé kísér.

pszentk-dobogoko.jpg dobogoko.jpg

Mennénk tovább Pilisszentkeresztre, majd a Dalai Láma szerint, a föld szívcsakrájához, Dobogókőre, a csúcsra törve, onnan is csodálni utunkat. Utóbbiak királyi kötődése nélkül sem lenne „felesleges" kitérő, azokat útba ejteni. A magas csúcs lehet az út koronája, de bizonyára királyok vadásztak, költők és festők „tanyáztak", alkottak ott és más még „fehér foltokon" is. 

esztergom_cimere.jpgesztergom_bazilika.jpgesztergom_templom.jpgesztergom_var.jpg

Utunk tova Esztergomba, a volt ország központba vezet, ahol Államalapító, Szent Istvánt koronázták, de sok más nagy király emlékét fellelhetjük e vallási szempontból is kiemelkedő városban, ahol a vár, a Bazilika sok kincse látható és még fürdő is élvezhető. A hídon át tán a határt is átlépjük egyszer, s meglátogathatjuk az ott élőket, akikre, mint romantikára vágyó utazóként már ma is számíthatunk, s utunk, az unióval közelebb hozza még a felvidéket is.

visegrad_cimere.jpg visegrad_var.jpgvisegrad_dunakanyarral.jpgsilvanus_hotel.jpg

Vissza kicsit, majd tovább, a következő állomás Visegrád, amely szintén volt királyi székhely is, s az sok uralkodónkhoz kötődik. A vár fénykorát az igazságos Mátyáshoz kötik, kinek kedvelt helye volt a Dunakanyar, fenséges látványával. Időnként a itt játszanak is nekünk, de mi is játszhatunk akár bobon is. Felmegyünk a felleg(ek)be, s előtte, Silvanus, akár még wellnessel is vár, de felsorolni nem lehet itt (sem) a csodás lehetőségek sorát.

tfalu_cimer.jpg tfalu_hid.jpgcsikosok.jpgbodor_major.jpg

Betérvén a Szentendrei-szigetre, a két oldalt tekintve földrajzi központba, mint vízzel elválasztott puszta a hegyek között, lovas-tanya és vendégváró központ még repülővel is várja a vendéget a Bodor Majorban. Kicsit odébb a „bús képű lovag" lova, Rosinante egy mosollyal és sok más jóval köszönt, de vannak még ott más, jó vendégvárók is.

leanyfalu_cimere.jpgleanyfalu.jpgszendre_cimere.jpgszentendre_a_szigetrol.jpgszentendre_keptar.jpg

Leányfalún kicsit megpihenve, a fürdőt, és római sáncokat is számba véve, a végállomás itt Szentendre, a "Dunakanyar kapuja" lenne, amelyhez András király adta nevét. Hosszú időt lehet még eltölteni ott, mielőtt a végére érnénk. A festők városában megnevezni sem lehet, annyi a régi lelet, sok  értéket rejtenek ódon falai, parti sétánya, dombjai. A szűk sikátorokban, macskaköves utcákon gyalogosan járva, ajándékot, s tárgyi emléket is vehetnek utazóink örök emlékeik mellé. S majd elmaradt a Skanzen, e már világcsoda (videó:www.youtube.com/watch)!

festo.jpgsze_utca.jpgkovacs_margit.jpgsze_foter.jpgskanzen.jpg                                                                                          

Az utazás alatt is folyamatos lenne a résztvevők tájékoztatása, zenei ellátása, szórakoztatása.

S mily kis szelet volt e kezdet. Esztergomot, Visegrádot, Szentendrét, ..., egy-egy mondattal hagytuk el, de tudvalévő, hogy e városokban is sokkal hosszabb idő eltölthető, van bőven látni-, enni-, inni, venni-, csodálni való,  más kikapcsolódási, élményszerzési lehetőségekkel.

Kihagytunk valami fontosat? Lehet, hogy éppen Önöket? Kérjük, szóljanak, pótolhatjuk még. 

Hétvégén és ünnepnap "Romantikus útvonal", menetrend szerinti - különleges megjelenésű - autóbuszjáratot, de még hajót is indítunk (eleinte főként előjegyzéssel, helyfoglalással), amelyek az idegenforgalmi szezonban a hétköznapokon is járnának a szervezett programokkal bővelkedő kirándulásokra. Változatosságot biztosíthatunk „szakosodással" (költő, király ...). Kedvezmények is adhatóak (pl.: 3-at fizet, 4-et kap, s még bérlet is kibocsátható).

A „Magyar Romantikus Út"-nak nagyjából ez lehetne a jobboldali "körgyűrűje", az építés I. szakasza, s hasonlóan könnyű megrajzolni a bal oldali, II. szakaszt is. A két oldal fejlesztését  akár egyszerre is végezhetjük. A tematika, a honismeret és a kultúra közvetítése eddig is mindenki számára elfogadható volt. Komppal, hídon, a Szigeten át összekötjük a két útvonalat, azaz a közép, a jobb és a baloldal egységét is itt megvalósíthatjuk.

A két "gyűrű" külön-külön fél-teljes nappal is bejárható, de azokat összekapcsolva, bővebb programokkal kitöltve, már több napos, akár hetes is lehet az utazás.

Később több járat, s más-más programmal is indítható, a szezonban még a hétköznapokon is. Többféle romantikus ajánlat adható, kisebb ugrással, vagy köríves „elforgatással", eltolással, több fogadó- és kulturális hely és látnivaló is bekapcsolható a tematikába. 

magyar_var.jpg pomaz_ortodox.jpgpomaz_pince.jpgpomaz_templom.jpg

Példaként Pomázon, a már határokon túl is jól ismert „Magyar Vár", de az Udvaros Csárda, s ha ott nem elég a hely, a Kincsem vendéglő, vagy a Rákos Pince, s szállásként a Kara Hotel is vár mindenkit szeretettel, s csodahelyen, Árpád szobrának talapzata is áll már.

És ez korántsem minden még Pomázból sem. Lám, a köztudatban az idegenforgalom tekintetében is kis város, mily nagy, nem beszélve arról, hogy az „igazi" turizmusban „nagyo(bba)k", mint Szentendre, Esztergom, Visegrád mekkorák lehetnek valójában? Mi magyarok is „csak a jéghegy csúcsát" láttuk, ismerjük, s élveztük még csodáikat, ne legyünk azzal egyáltalán elégedettek.

A több napos utak hasonló változatosságot kínálhatnak, s azok építhetőek részben a rövid utakra, de a vendégek mehetnek „különjárattal", s tartózkodhatnak hosszabb ideig, akár egy-egy napot is a nagyobb, illetőleg sokat nyújtó településeken, a különböző igényeknek és „pénztárcáknak" megfelelően kiválasztott programokon. Utóbbiakat döntően úgy kell szervezni, hogy a vendégek egy szálláshelyről indulnának el reggel, de oda is térnének vissza este, mert a legtöbben nem szeretnek naponta más ágyban aludni. 

Mesés, királyi utazásokat, de tartalmas nyári táborokat lehetne szervezni gyermekek részére, s bizonyára a régebb óta fiatalok is vágynak még egy kis - hozzájuk igazított, kicsit lassabb ütemű, de még élvezetes - romantikára (kísérőzeneként a dal - „kell egy kis romantika...").

A romantikus uta(ka)t természetesen legény-, s leánybúcsúztatók, esküvők színhelyének, nászútként is szervezhetjük, s reklámozhatjuk itthon és külföldön is. Ezt a megközelítést is érdemes kidolgozni.

A programokból nem lehet kihagyni a "magyaros" vendéglátást sem, ha már egyszer magyar az a romantikus út (lovaskocsi, csikós, gulyás, szürkemarha, mangalica, cigányzene, ...).

Hasonló tematikát, programrészletet könnyű gyorsan felvázolni. Ezért is lehet a téma jó, mert szinte adja magát, nem kell erőlködni, csűrni-csavarni a gondolatokat, s van bőven muníció.

Szisztematikusan, jól átgondoltan, szervezetten az utazók bővebb kínálatot, tágabb ismeretet, több élményt kapnának és még jobban szórakoznának.

A látnivalók, nevezetességek adottak, a vendégváró környezet és a feltételek szintén alapvetően "üzemképesek". A programok együttes erővel könnyen kidolgozhatóak, biztosíthatóak. A vázat gyorsan kitölthetjük vonzó tartalommal és fizetőképes fogyasztókkal. 

A téma és az adottságok a leendő építménnyel, a lehetőségek végtelen tárháza, avagy annak csak a fantázia szabhatna határt, ha tudna. A kivitelezés az „egy csillagostól az ötcsillagosig", a rövid túrától a hosszabb nyaralásig (telelésig) is megvalósítható. 

Első útjainkat a nyugdíjasokkal és a gyerekekkel kívánjuk bejárni, velük, járműveinket, programjainkat „bejáratni".

Az út hivatalos átadásáig próba, illetve teszt utakat indítunk, bevezetési kedvezményekkel.

Megkezdődött tehát a "Magyar Romantikus Út" állomásainak, részleteinek kidolgozása, melyben saját tapasztalataink hasznosítása és a hagyományos eszközök igénybevétele mellett, korunk legmodernebb eszközeinek felhasználásával kialakított módszert is alkalmazunk.

Mennyi új "kincs" került elő a program összeállítása során, annak feléről sem tudtunk eddig.

Az Internet, korunk legnagyobb csodája, nagyon tág lehetőséget kínál a programok összeállításához. A Google, a Wikipedia, Wikimapia, Images, Wapedia.wiki, wapedia.mobi, s a magyar idegenforgalmi oldalak sora (pl.: http://www.iranymagyarorszag.hu), a videos oldalak (youtube) új megoldásokat segítenek könnyedén alkalmazni az információk közvetítésénél.

Ugye nem is látszik olyan nehezen megvalósítható tervnek?

Magyar  Romantikus  Út

zsuzsa_es_a_gondolkodo.jpg

 Fotó:Marosi Zsuzsa

Már nem álmodunk, felébredtünk!


Mondhatni még őseink, hajdani törzseink vezérei, s királyaink, tán költőink és festőink is úgy éltek, s haltak „nagyjából" itt, hogy utunkat gyorsan, szépen - majd időrendi sorrendben is az egymásra épülő állomásokkal - felépíthessük. Sok-sok „szerencsés véletlen" segít bennünket, de talán még Önök is!?




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 9
Heti: 32
Havi: 92
Össz.: 32 312

Látogatottság növelés
Oldal: Egy "királyi, ..." útiterv
Magyar Romantikus Út - témaút a Dunakanyarban és a környező hegyvidéken - © 2008 - 2024 - mru-program.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »